Jézus ígérete (ApCsel. 1.8) elkezd beteljesedni, a Lélek kiárad. A bábeli átok visszájára fordul. Egyszerű emberek bátorsággal és bölcsességgel hirdetik az evangéliumot. Megtérések születnek. Isten népe a maga szépségében, ragyogásában áll előttünk.
Első nap – ApCsel. 2.1-4
Felidézem az első pünkösd eseményeit. A tanítványok együtt vannak és egy szívvel és egy lélekkel kitartanak az imádságban. Meggondolom, hogy mennyire váratlanul érkezett el, amit Jézus megígért. Nem tudták, mikor fog a megígért Szentlélek kiáradni rájuk, amint azt sem tudták, milyen formában fog ez megtörténni. Elképzelem, amint a Lélek tűzhöz és szélhez hasonló jelenségben leszáll, és semmit nem hagy érintetlenül. Vajon én hogyan viszonyulok ehhez? Vajon vágyom arra, hogy a Szentlélek kiáradjon ránk, akkor is, amikor nem tudom pontosan, mit fog ehhez hozni? Nem oltom-e meg a Szentlélek munkáját azzal, hogy előírnám neki, hogyan szabad és hogyan kell neki munkálkodnia? Teljes bizalommal fordulok hozzá, és kérem, hogy áradjon ránk a Lélek, még akkor is, ha ennek minden következménye egyedül az ő kezében van.
Második nap – ApCsel. 2.5-12
Ahol a Szentlélek kiárad, megnyílik az ember szíve és szája: Isten felséges dolgait hirdetik. Mikor magasztaltam utoljára Jézus Krisztust a megváltás csodájáért, az Atyát irgalmas szeretetért? Mennyiben eleven és élő az Úr dicsőítése a szívemben ezekben a napokban? Kérem a Lelket, hogy töltsön be, hogy teljes szívemből és számmal, egész lényemből Jézus Krisztust magasztaljam. Kérem, hogy áradjon ki a Lélek Isten népére, és ebben a magasztalásban szülessen megértés és egyetértés ott, ahol most széthúzás, vita és versengés van. Omoljanak le a falak, amelyek az örömhír megértése és befogadása ellen emelkednek a fejekben és a szívekben. Arra vágyom, hogy a Lélek megelevenítő munkája nyomán minél többen hallják és értsék meg, valamint fogadják be az evangéliumot a városban.
Harmadik nap – ApCsel. 2.37-41
Felidézem magamban, hogy Péter evangélium hirdetésének mind a bölcsessége, mind az ereje a Szentlélekkel való beteljesedésből fakadt. Magam elé képzelem a jeruzsálemi hallgatóságot, amint szembesülnek azzal, hogy Isten ítélete van rajtuk. Kérem az Urat, mutassa meg nekem, milyen az, amikor az evangélium valósága szíven talál. Imádkozom, hogy a Lélek adjon ilyen igehirdetést gyülekezetemben, az egyházunkban, és imádkozom, hogy áradjon ki, és százakat és ezreket vezessen el a Krisztusban való új életre. Hiszem, hogy annak, aki teremtette az eget és a földet, és aki kihozta Izraelt Egyiptomból, aki mindent sokkal bőségesebben megtehet, mint ahogy mi kérjük vagy elgondoljuk, annak cseppet sem lehetetlen, hogy városunkban százak és ezrek boruljanak le és ismerjék el, hogy Jézus Krisztus Úr!
Negyedik nap – ApCsel. 2.42-47
Az ige alapján hosszasan rátekintek Isten megújult népére. Elképzelem, milyen lenne a gyülekezetünk, ha ugyanezzel az elevenséggel jelenne meg benne a közösség, az ige tanítása, a rászorulókról való gondoskodás, a Lélek gyógyító és szabadító ajándékai, Isten magasztalása, az úrvacsorai közösség, és az evangélizáció, amelynek nyomán naponta növekedne a megtérőkkel. Felidézem, hogy ez az, amiért a názáreti Jézus Krisztus életét adta, hogy ez az az egyház, amelyet az Atya látni szeretne, és ez az a közösség, amelyet a Szentlélek ma is kész munkálni közöttünk. Hálát adok mindazért, amit mindebből megtapasztalhatok a gyülekezetemben, egyházunkban. Kiáltok, hogy Isten még gazdagabban adja nekünk a Szentlélek ajándékát, hogy mindezekben növekedhessünk, és gyülekezetünk egyre inkább Krisztus valóságát közvetítse a városban.
Ötödik nap – ApCsel. 2.1-12, 37-47
Visszatekintek az egész hétre. Miben mozdította szívem az Úr? Hol találtam ebben reménységet, örömet, vagy éppen mikor éreztem az imádságot nehéznek, gyümölcstelennek? Megkérdezem, hogy mit szeretne nekem tanítani mindezek alapján. Hogyan akar formálni az imádság által? Azzal az igével, azzal a témával imádkozom, ahova Isten Lelke hív most: hogyan szerethetném úgy az egyházat és a várost, ahogy Jézus szereti? Végül hálát adok neki minden ajándékáért, amellyel ebben a hét hétben elhalmozott. Magasztalom és dicsőítem őt, tudván, hogy az ő győzelme biztos, és eljön az a nap, megállíthatatlanul, amikor újra az egész földet beborítja az ő ismerete és dicsősége.
Gyakorlat: Részt veszek imádkozó testvéreimmel együtt pünkösd előestéjén a Szeresd a várost, szeresd az egyházat! imakezdeményezés záróalkalmán.
Időpont: 2020. május. 29. 19.00 óra. Érkezés 18.30-tól.
Helyszín: Gazdagréti Református Templom, 1118 Budapest, Rétköz u. 41.